Szent Trifon napja

A pravoszláv kalendáriumban Szent Trifon napja február 1. (régi stílus szerint február 14.-én azaz ma van).

Szent Trifon, szőlősgazda és gyógyító a szőlő védőszentje. A kutatások egyrészről joggal kapcsolják össze az ünnepet a régi Dionüszosz, Bromiosz, Bakkhosz, Lükurgosz istenek kultuszával. A Szt. Trifon szőlész ünnep a kereszténység kelet-európai elterjedése után egy régi hagyomány folytatása új köntösben. Nem véletlen, hogy február hónap eleje az a naptári időszak a tél és a tavasz határán, amelyben a vegetáció feléledéséhez és a meghaló-feltámadó istenek kultuszához kapcsolódó farsangi játékok zajlanak.
Szt. Trifon más balkáni országokban is ismert, kapcsolódik a pravoszláv kalendáriumhoz és az évszakok (tél és tavasz) változásához.

Egy 1690-ből származó imádságban (szerb változat) megemlítik, hogy a szent megkérte Istent, kergesse ki a hernyókat és a többi rovart a szőlőkből és a kertekből, amit a Jóisten meg is tett angyala segítségével.

Egy másik 16-17. századi szerb kéziratban arról esik szó, hogy a szőlőkben és szántókban előforduló kártevők ellen Szt. Trifon mécsesét kell égetni, meg kell hinteni a vetést szenteltvízzel, és fel kell olvasni Szt. Trifon imádságát.

Moldvában és Bukovinában is ismert a szentről szóló legenda, de ott nincs szőlész-borász vonatkozása.

Romániában a szentet “a kukacok és gyíkok Trifonjának” nevezik, ezen a napon munkatilalom van, hogy jó legyen a veteményesek termése.

Az Epiroszban lakó görögök ezen a napon kalácsokat sütnek, amelyeket végiggurítanak a szőlőkön és a kerteken, a következőket mondva: “Trifon, termékenységhozó, gyere a szőlőmbe és a szántómba, együnk és igyunk”.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük