Törley József a technika szerelmese

Idén 140 éve, hogy Törley József megalapította, napjainkban is töretlen sikerrel működő pezsgőgyárát a mai Budafokon. Törley nevét mindenki ismeri, de azt kevesen tudják róla, hogy nemcsak a minőségi pezsgőgyártás, hanem a technika szerelmese is volt. Hazánkban Ő volt az egyik első autómobil tulajdonos. Volt olyan korabeli lap, mely a lótenyésztéssel összefüggésben, külön meg is említette nevét, mint autótulajdonosét:

“Ma még nem venni észre az árak esésén a fenyegető crisist, — de jó lesz óvatosnak lenni és előkészülni, a lovak iránt okvetlenül mutatkozó igénycsökkenés folytán kimaradhatlan áresésekre; mert nem lehetetlen, hogy egy pár év alatt már nemcsak egy automobil kocsi (Törley pezsgögyárosé) ‘fog Budapest utczáin futkosni, hanem még a vigéczek is automatokon fognak a vidékre rándulni s igy tovább. Lótenyésztőink vegyék fontolóra az itt mondottakat és alkalmazkodjanak kellő időben az uj helyzethez, a mely nem sokára beállani fog.”

Nem csak szerette az autókat, hanem tevékenyen részt is vett a magyar autózás fellendítésében. A Magyar Automobil Club egyik alapítójaként, tagja volt annak a küldöttségnek, mely a Magyar Automobil Club nemzetközi szövetségbe történő felvételének ügyében járt el.

Ady Endre beszámolójában így írt erről:

“Hatalmas, gyönyörű a párizsi automobil-kiállítás és óriási. Reprezentálja minden vívmányát ennek az új és nagy jövőjű közlekedési eszköznek. Az automobil szaktudósainak szeretnénk részleteket mondani el, avatott leírásokat adni. Ám ez hosszú dolog volna, nem is értenénk hozzá, s nem is sokat érne. Maradunk tehát egy befutó tekintetnél, mely a kiállításnak hirtelen képét adja. A kiállítás nemzetközi. A francia kiállítókon kívül német a legtöbb. Vannak olasz, svájci, amerikai, belga és holland kiállítók is. Sőt kiállított egy magyar cég is (a budapesti Lorenc-cég, ha a katalógus nem téved). Nekünk, magyaroknak, itt még kevés helyünk lehet. Talán már néhány év múlva több. A kiállítással egy időben folyó kongresszus ugyanis nagy szeretettel vette föl a nemzetközi automobil-klub-szövetségbe a magyar automobilklubot. Born Frigyes báró és Törley József kérték a kongresszuson ezt a fölvételt.”

Szomorú tény, de az első hazánkban dokumentált közlekedési baleset is Törley József nevéhez fűződik, az eset a Rákóczi úton történt 1900. december 3-án, az áldozat pedig Czolits János utcaseprő volt, aki szerencsére csak könnyű sérüléseket szenvedett.

A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy Törley Józsefet tartják hazánk első teherautó tulajdonosának is. A technika vivmányait pezsgőgyárában is szívesen alkalmazta. A századfordulóra gyárát nemzetközi szinten is élvonalbelinek számító berendezéssel látta el, mindemelett pedig elsőként alkalmazta itthon a fagyasztással történő seprőtelenítés (degorzsálás) eljárását is.

A korabeli sajtó így számolt be Törley József új gyártelepéről:

“A pezsgöborgyártást legtökéletesebb alakjában lehet meglátni az uj telepen. Hasonló, modern berendezése az egész monar- kiában egyetlen pezsgőgyárnak sincsen és még Francziaországban is, a pezsgő igazi hazájában, alig nehány ilyen tökéletes berendezésű gyárat lehet találni.”

“A központi nagy csarnokban több mint ezerötszáz transzport hordóbor helyezhető el; itt van elhelyezve az úgynevezett nagyméretű keverő hordó is, mely egyszerre ötvenezer palackra való bort foglal magában és arra szolgál, hogy egy elmés szerkezetű villamos keverő-készülékkel vegyíthető legyen a különféle vidéki bor. Itt van továbbá még két nagy hordó, melyet a palackok töltésénél használnak: ezek is villamos keverékkel vannak fölszerelve és az előttük álló töltő- és dugaszológépek segítségével naponta huszonötezer palackot töltenek meg.”

“A töltött palackokat villámos fölvonó bocsátja le a pinczékbe. A nagy csarnok kupolaszerűig födött terméből nyílik az egyik oldalra egy kisebb terem. Ebben a likőrt készítik egy önmaga körül forgó hordóban, melyben egyszerre 23 méter-mázsa jegeczes nádczukrot olvaszianak. Ugyanitt van a gyár konyakfözöje is, melyben a pezsgőhöz szükséges konyakot állítják elő. A nagy csarnok másik oldalán van az ekszpediczióterem, honnan a napi szállítás történik; itt készítik a kis fonógépek segítségével a pezsgő végleges elzárásához szükséges drót-kosarakat s itt történik a dugó szortírozása, jelzése stb. Az elszállítandó pezsgőpalaczkokat a pinczéböl villamos fölvonó hozza föl kosarakban.”

“A gyártelep villamvilágitását hatvan lóerejü kompund-gőzgép szolgáltatja, mely ellátja átvitel utján a borszivattyukat erővel, mozgatja a fölvonókat, működésbe hozza a gőzfürészt és a gyalukat a ládagyártásnál, az apró gépeket a szalmatok-készitésnél és e gőzgép szellőzteti a pinczét és adja meg állandó hőmérsékletét.”

Végezetül pedig néhány szó a fagyasztással történő seprőtelenítésről:

“Miután minden seprű a dugón összegyűlt, a palackok fejjel lefelé való helyzetben helyeztetnek el. Ezután következik a pezsgőnek seprőjétől való megszabadítása, az úgynevezett »dégorgérozás«. Ugyanis a palackok fejei addig, ameddig nyakukban a seprű van, egy 20 fokos hideg folyadékba lesznek bemártva, amelyben a seprű a dugóval néhány perc alatt csontkeménnyé összefagy. Ezután a palackok felállíttatván, a vaskapocs levétetik, mire a palackokban levő szénsav nyomása a seprűt dugóstól együtt kilöki, a palackban pedig a kristálytiszta pezsgőbor visszamarad, a melyhez most likőr adatik hozzá, még pedig a különféle ízléseknek megfelelően. A fagyasztáshoz való hideget egy, külön e célra való kompresszor szolgáltatja, mely legújabb szabadalmazott eljárás naponta 6000 palackot képes ellátni.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük