Az etyeki bortermelés története, első rész

Etyek Fejér megye északkeleti határán fekszik. A budai szandzsák összeírásai alapján kijelenthetjük, hogy a szőlőművelés a XVI. században még jelen volt a területen. A XVI–XVII. századi háborúk alatt azonban Buda térségének legnagyobb része elnéptelenedett, ezért később újra be kellett telepíteni.

A XVII–XVIII. században Etyek a jezsuita rend komáromi rendházának birtoka, akik 1723-tól a magyarok mellé jelentős számú német ajkú telepest telepítettek be. Etyeken kezdetben a református magyarok voltak ugyan többségben, de a század közepére a németek létszáma jelentősen megnőtt. A fordulópont 1763-ban következett be, mikor is megtagadták az etyeki kálvinista lelkész református szertartás szerinti eltemetését, ezzel tettlegességig fajuló összeütközést provokálva az addig békésen egymás mellett élő katolikus német és református magyar lakosok között. A magyarok többsége ekkor elhagyta a falut.

A XIX. század közepére a szőlőtermesztés jelentősége folyamatosan növekedett Etyeken, egymás után épültek a kőből rakott pincék. Ebben az időszakban épült a Körpince, valamint a Kecskegödör és a Sóskúti úti pincesor is. Az 1860-as évek jelentős fellendülését mutatja az is, hogy Etyeken öt év alatt megháromszorozódott a szőlők területe.

A filoxéra a vármegyében 1880-ban jelent meg először Tótfaluban, néhány év alatt elpusztítva a történelmi Budai borvidéken virágzó szőlőkultúrát. A filoxéráról így ír Karikó János biai népköltő versében:

“Volt még egy hasznosabb nevezetessége:
Sok bora termett és jó volt a hirébe’.
Volt borunk, nem fájt a szivünk máséra,
De elpusztitá a kutya filokszéra.”

“Bizony nagy beteg lett a mi szőlőhegyünk,
Évenként tiszer is patikába megyünk.
Remény patikáros biztat és hiteget,
Hogy csak krisztérozzuk a szegény beteget.”

A filoxéra pusztítása után a környékbeli szőlőtermesztő települések például Budaörs, Páty lassú sorvadásnak indultak, helyüket hamarosan Etyek vette át. Ennek okát az ebben az időben fellendülő pezsgőgyártásban kereshetjük, hiszen a pezsgőgyártáshoz szükséges alapborok legnagyobb részét Etyek adta, így Etyek lett a környékbeli szőlőtermesztés új központja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük