II. Rákóczi Ferenc alakja összekapcsolódik a tokaji borokkal és a hegyaljai bortermeléssel. A fejedelem képe Mányoki Ádám, Danckában (Gdansk) festett híres portréja alapján él bennünk. Ez a közismert és kedvelt ábrázolás található például a Rákóczi szalámin, valamint a jelenlegi 500 forintos bankjegyeken, de ez volt a régi 50 forintos valamint az azt megelőző 50 pengős bankjegyeken is.
Rákóczi 1711-ben Lengyelországba utazott, távollétében azonban véget ér a szabadságharc, így hazatérni már nem tudott, bujdosásra kényszerült. A fejedelmet Lengyelországban II. (Erős) Ágost király vette pártfogásába, XIV. Lajos francia király pedig még a szabadságharc idején kisebb uradalmat vásárolt számára Lengyelországban.
A Rákóczit ábrázoló festmény 1712-ben készült, de csak évszázadokkal később, 1925-ben került vissza Magyarországra egy Münchenben élő magyar műgyűjtő jóvoltából. A fejedelem az elkészült festményt II Ágost lengyel királynak (aki egyébként szász választófejedelem is volt) ajándékozta, így a kép idővel Drezdába, a Szász Királyi Kincstárba került és egészen a Német Császárság megszűnéséig a szász királyi család tulajdonában maradt. A Császárság megszűnése, és az ezzel kapcsoltos vagyonjogi viták lezáródása után, Jánoshalmi Nemes Marcellnek sikerült megszereznie és a Magyar Államnak ajándékoznia a festményt.
A XVIII. században, a kor szellemének megfelelően, az uralkodók a viharos idők ellenére is támogatták a művészeteket. Mányoki Ádám már a szabadságharc alatt is udvari festőként dolgozott II. Rákóczi Ferenc udvarában, a szabadságharc leverése után pedig, a fejedelem ajánlására, II Ágost király udvari festője lett.
II Ágost király is támogatta a művészetet. Szerette a festményeket, de igazából a porcelánokért rajongott. A királyt Európa legnagyobb porcelángyűjtőjeként tartjuk számon, 1733-as halálakor már közel harmincezer darabos porcelángyűjteménye volt. Hatalmas gyűjteményének megmaradt darabjait, nagyjából 8000 tételt, a mai napig a Drezdai Porcelán Gyűjteményben őrzik. 1709-re Johann Friedrich Böttger alkimistának sikerült kidolgoznia és tökéletesítenie a porcelán készítésének féltve őrzőtt, addig csak Kínában és Japánban ismert módszerét. Ennek a technológiának az ismeretében a király megalapította a világhírű Meisseni Porcelánmanufaktúrát, Európa első porcelánmanufaktúráját.
A két államférfi története azért is különösen fontos számunkra, mert a világ egyik, ha nem a legrégebbi iható borai II Rákóczi Ferenc jóvoltából kerültek II Ágost király pincéjébe. Ezekről a borokról és kóstolásuk történetéről, következő cikkünkben beszélünk majd részletesen.