Töppedtszőlős tematikus hónapunk keretében elérkeztünk történelmi töppedtszőlős boraink közül a Ruszti aszúhoz. Az Önök szerény mesélőjének nagy örömére, mert mindig szívesen beszél a mai határokon túli értékeinkről.
Ruszt a Fertő tó osztrák oldalánál található. Az egykori Pozsony-Ruszt-Sopron borvidék egyik nagyon régi bortermelő települése. Az említett történelmi borvidék egy részéből alakították ki a mai Soproni borvidékünket. A Ruszti aszú, német nyelvterületen Ruster Ausbruch, ma is készül. Ismert okokból ma osztrák borként tartják számon a világon.
Főleg a Furmint fajtából állítják elő. Ma már import mazsolaszőlőket is használnak. Egyre kevesebb az eredeti, valóban teljes egészében Ruszton termelt szőlőből előállított Ruszti aszú. A szüretelést nagy gonddal, október második felében végzik, hogy a kellő érettségi fokot elérjék. Jó években tokaji rokonával hasonló minőségű lehet. Technológiailag nem, vagy alig különbözik a Tokaji aszútól.
Nagy múltra tekint vissza. Egy 1524-es forrás szerint Mária királynő ekkor engedélyezte a ruszti bortermelőknek a kereskedelmi forgalomba kerülő hordóikon márkajelzés, egy beégetett „R” betű használatát. Ma már inkább csak tradicionális okokból, de még gyakran rajta vannak a jelzések hordóikon.
1681-ben – Bécs második ostroma előtt két évvel – I. Lipót, természetesen ekkor nem osztrák főhercegként, hanem magyar királyként – hisz 1920 előtt a Magyar Királysághoz tartozott a terület – okiratban engedélyezi a „Ruszt szabad város” név használatát. Ezt a kiváltságot a ruszti termelők konkrétan megvásárolták 60 000 Arany Guldenért és 500 hordó, kb. 28 000 liter, aszúért, amit a kincstár átvett.