Az Újpesti Borvíkenden sokakban felmerült a kérdés, vajon mi köze van Újpestnek a szőlőtermesztéshez és a borászathoz?
Nagyon is sok, ugyanis kimondható, hogy Újpest létrejöttét a szőlőtermesztésnek köszönheti!
A Károlyi család három ágának egyike 1808-ban Fót és környékének földesura lett. A gróf felvilágosult reformkori gondolkodóként, meghatározó szerepet töltött be a környék társadalmi és kulturális életének alakításában. Fót találkozóhelye, egyfajta szellemi központja lett a reformkor nagy gondolkodóinak. A legenda szerint a fröccs is itt Fóton született meg, Fáy András pincéjében 1842. októberében, ahova Jedlik Ányos egy szódás szifonban szikvizet vitt. Aki többet akar tudni erről, oldalunkon olvassa el cikkünket a fröccs eredetéről!
[ https://borivok.hu/2021/08/03/a-froccs-rovid-tortenelme/ ]
A reformkorban Magyarország felvirágoztatásához kapcsolódó feladatok közé számított, az ország szőlőtermesztésének és borászatának fellendítése, korszerűsítése is. Felélénkültek a szőlészettel, borászattal kapcsolatos kutatások és tovább folytatódtak a korábban megindult nagyarányú szőlőtelepítések is. A Duna-Tisza közén a futóhomok megkötésére már a XVIII. század végétől használtak szőlőültetvényeket, így megóvva és egyben hasznosítva az értéktelenebb földterületeket.
Természetesen Károlyi István gróf fóti uradalmában is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, borászattal. A korabeli feljegyzések alapján a termesztett fajták a mézes-fehér, a chasselas, az oportó és a burgundi voltak.
1831-ben a gróf megyeri pusztájából, ami zömében káposztaföld volt – innen a Káposztásmegyer név – , egy nagyobb területet hasított ki szőlőültetés céljából és haszonbér ellenében vállalkozók kezelésébe adta. E vállalkozók egyike, Mildenberger Márton 1832-ben engedélyt kért és kapott arra, hogy az akkori pesti határkocsma – helyén ma is áll a Megyeri Csárda – tőszomszédságában az első házat megépíthesse. Ma is egy utca viseli a nevét Újpesten. Hamarosan más települők is követték őt, annyira, hogy 1840-ben Újmegyeren már 28 házhelyen 24 ház állott, 106 lakossal.
1840. április 5.-én a Károlyi uradalom intézője megalakulásra hívta össze az Újmegyer nevet viselő telep lakosait.
“Én Nagy Károlyi Gróf Károlyi István, ő Császári Királyi Apostoli Felsége Arany Kulcsosa, mint a Tekintetes Nemes Pest, Pilis és Solth törvényesen egyesült Vármegyékben helyeztetett Fóthy Uradalomnak tulajdonosa, adom tudtára mindenkinek, hogy a nevezett Uradalomhoz tartozó Káposztás-Megyeri pusztámon felállítandó, s Uj-Megyer nevet viselendő gyarmaton megtelepedni kívánó lakosok részére következő örökös, magamat és maradékaimat kötelező szerződést adtam légyen ki… “
Ezzel megindult tehát a szervezett községi élet Újmegyer telepen, melynek neve Újpestként először az 1841. január 17.-én megtartott közgyűlésen hangzik el. Minden különös indítvány vagy egyéb határozat nélkül az Újpest név 1844 óta állandóan szerepel az irattárban levő közokiratokon és közben végleg eltűnik az Újmegyer elnevezés.
A kiegyezés után, amit “Deák apánk” kiegyenlítésnek nevezet, mikor sok külföldről érkező befektető bevonásával is megkezdődött a komolyabb iparosítás más irányt vett a város fejlődése. A székesfőváros nem adott telkeket gyár építéshez, ezért sokan a grófhoz fordultak, hogy adjon el nekik telkeket Budapest tőszomszédságában. A felépült számtalan gyár munkásainak lakóházakra volt szükségük, így szép lassan felparcellázták a szőlőket is. Ma már sajnos csak a családi házas övezetek néhány sor szőlője őrzi az egykori borászatok emlékét.