A pezsgő készítés és a hozzá kapcsolódó “technológiák” XV Lajos uralkodása idején “kristályosodtak ki”. XV. Lajos rendeletében engedélyezte, nagybátyja, a volt régens tiszteletére, a palackozott borok szállítását és árusítását Franciaországban, lehetővé téve ezzel a pezsgőipar fejlődését. Ezt a rendeletet a király 1728. május 25-adta ki, legyőzve az adóhatóságok több éves ellenállását, akik attól tartottak, hogy az egyes palackokat a termelők sokkal könnyebben el tudják rejteni az adószedők elől, mint a hordókat.
Nicolas Ruinart volt az első kereskedő, aki a királyi rendelet értelmében cselekedett, és 1729-ben megalapította az első Pezsgőházat. A Ruinart ház 1730-ban szállította első palackozott pezsgőit.
A következő technológiai fejlesztés a muselet vagyis a lekötőkosár volt, ami valójában egy “drótketrec”, melyet a pezsgős, habzóboros vagy sörösüveg dugójára illesztettek, hogy megakadályozza a dugó kilökődését a szénsavas tartalom nyomása alatt. Nevét a francia musler, szájkosár szóról kapta.
A korai pezsgők esetében az üvegeket még olajos szövettel vagy viasszal fedett fadugókkal zárták le. Ez a módszer azonban a dugó esetleges szivárgása miatt nem bizonyult megfelelőnek. A legendák szerint maga Dom. Perignon volt az, aki a dugókat zsinórral kezdte rögzíteni. 1844-ben Adolphe Jacquesson feltalált egy sokkal biztonságosabb módszert, a dugók acélhuzallal történő rögzítését. Ezeket az acélhuzallal készített korai lekötőkosarakat, azonban nem volt könnyű felszerelni, és kissé kényelmetlennek bizonyult leszedni is.
A legenda szerint az öblös pezsgőspoharat (coup) XV. Lajos szeretőjének, Madame Pompadour-nak a kebléről mintázták (egyes források Marie Antoinette-t említik). Bár ez nem igaz, az biztos, hogy Madame de Pompadour, Claude Moët egyik leghűségesebb vásárlója, nagy pezsgőfogyasztó hírében állt. Egyszer azt mondta: “A pezsgő az egyetlen ital, amitől a nő még akkor is gyönyörű marad, miután megitta.”.
A Madame Pompadour-hoz kapcsolódó legenda, azért sem lehet igaz, mert a pezsgőspohár használata először Jean-François de Troy 1735-ös Le Déjeuner d’Huîtres (osztriga vacsora) című festményén jelenik meg (Ez látható borítóképünkön). A festményen az öblös pezsgőspoharak és a pezsgősüvegek egyaránt jól megfigyelhetőek.