A Magyar-kút Etyek egyik, a település címerében is szereplő jelképe. Műemléki védelem alatt álló épület, mely gyönyörű környezetben helyezkedik el. Etyek a Magyar-kút forrása körül alakult ki az Árpád korban.
A nagy, percenként közel 700 liter, vízhozamú forrás a vezetékes vízhálózat kiépítéséig, a község egyetlen víznyerő helye volt, innen nyerték az ivóvizet az embereknek és az állatoknak egyaránt, valamint innen szállították fel a hordómosáshoz, permetezéshez szükséges vizet az öreghegyi présházakhoz.
A XIX. század elején, a felvilágosodás eszméinek és a polgárosodásnak köszönhetően, feltámadt az igénye a közparkok, sétányok és egyéb igényes közterületek kialakításának. Orczy László 1794-ben belekezdett az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megépítésébe, melyet a század végén a széles közönség számára is megnyitott. A kert hamar népszerű és híres kirándulóhellyé vált a Pestiek körében, sőt az Orczy-kert meglátogatásért még külföldiek is felkeresték Pestet. 1815-ben három uralkodó, I. Ferenc császár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár egyaránt meglátogatta a kertet. Itt épült fel 1820-ra az ország akkori legnagyobb üvegháza is.
A Magyar-kút forrására a kor szellemének megfelelően a XIX. század elején szintén klasszicista stílusú kútházat építettek. Az 1960-as években a településen kiépítették a vízvezeték-hálózatot, ezután higiéniai okok miatt betemették a kút mindhárom medencéjét. A kutat csak három évtizeddel később, 1996-ban állították helyre a Demján Sándor Alapítvány, a Remshaldeni Testvérváros és Etyek Község Önkormányzatának támogatásával. 2002-ben került a forrás mellé a felújított Nepomuki Szent János szobor.
A forrás elfolyó vize, az Etyeki patakon keresztül, táplálja a Boti (Nádas) tavat. A tavat az 1970-es években a Hungarovin létesítette, abból a célból, hogy a Törley pezsgő alapját adó szőlőterületeit öntözze. Napjainkban az Etyeki Horgászok Egyesületének kezelésében horgásztóként hasznosítják.