Borral és szőlővel kapcsolatos szakrális tematikus hónapunkat ki mással kezdhetnénk, mint Noéval, aki az Írás népei szerint a szőlő és a bor, természetesen a vízözön utáni, atyjával. Szintén a Könyv szerint, ő volt az első részeg. Persze, az általunk ismert Ószövetséget megelőzően már a mezopotámiai társadalmak írásbeliségében, leginkább különböző ékírásos formákban is maradtak fenn a Bibliai Noé tetteihez kísértetiesen hasonló történetek. Mindenesetre a zsidó-keresztény alapú occidens kultúránkban az a szakrális magyarázat, hogy Noé apánk, amikor a vízözön csillapodott és a bárkája megfeneklett az Ararát oldalán, letűzött egy szőlővesszőt, ami megeredt és ez lett a mai szőlők őse. Sok magyarázatot gyártottak az idők folyamán, de leszögezhetjük, valójában nem tudhatjuk, honnan volt neki szőlővesszője. Ebben lehet hinni, lehet vitatni. Az minden esetre a mai tudomány számára tény, hogy a szőlő növény őshazája a Kaukázus – aminek része az Ararát – déli lejtői, a Fekete tenger és Kászpi tenger – ez utóbbinak helyesen Kaszpi tó lenne a neve, mert nincs összeköttetésben a világtengerekkel – északi és nyugati partja.
A régészet tudománya szerint is a legrégebbi borászattal kapcsolatos leletek, agyag korsók, amikben a földbe ásva bort érleltek, a mai Grúzia területéről származnak, Krisztus előtt 6000-körülről. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy nem találhatnak régebbit, de, jelenleg ez a közmegállapodás. E területekről terjedt el a világon. Görög írásokból tudjuk, hogy az ezen a területén élő szkítáktól vásároltak először bort. Az Önök szerény mesélője nem szereti a szkíta elnevezést, ami egy ógörög szó. Mivel nekünk, magyaroknak van saját szavunk eleinkre, mégpedig a szittya, ezt írták át a görögök, mert nem tudták kiejteni a „ty” hangot. Kisvártatva a hellének már vettek vagy loptak szőlő növényeket, nem tudjuk, így kezdtek maguk is szőlőt és bort előállítani. Szintén tőlük tudjuk, hogy az egyre dominánsabbá váló Római Birodalom viszont az attikaiaktól – Athén környékéről – vásárolt először bort, majd amikor leigázták őket, vitték a szőlőt és a technológiát is. Így történt, hogy a rómaiak által terjedt el a mai Európában a szőlő- és borkultúra, ez által, később az egész világon.
Visszatérve a szakralitáshoz, Noé egy Ószövetségi Próféta volt. Mózes vérvonalának kiemelkedő alakja. A Vatikánban található Sixtus-i kápolna mennyezetfreskója Michelangelo Buonarotti remekműve, a világ egyik legismertebb alkotása és az ismert világ legnagyobb egybefüggő freskója. Egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek. Az itáliai reneszánsz korában, 1508 és 1512 között keletkezett mű számtalan elemből áll. Kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, köztük a freskó legismertebb részletét, az Ádám teremtését, amelyet számtalanszor feldolgoztak a populáris kultúrában. Ezen kívül hét ószövetségi próféta, köztük Noé is szerepel rajta. Borral és szőlővel kapcsolatos szakrális tematikus hónapunk keretében a következő cikkünk Vácról és a Vác környéki egykor nagyobb borterületről fog szólni. Mint tudjuk, Vác püspöki székhely és a szőlőterületek jelentős része püspöki birtok volt. Más érdekességekről is szó lesz!