A Szépasszonyvölgyben található Eger egyik legrégebbi és legérdekesebb műemlék pincéje az “Istenes Pince”, melyet a török hódoltság idejében titkos keresztény templomként használtak.
A XVI. század végére az egyházmegyék közül részint vagy egészében török uralom alá került a kalocsai érsekség, az egri, a pécsi, a csanádi, a váci, a váradi, a veszprémi és a zágrábi püspökség területe. Az esztergomi érsekség csak székhelyét és annak közvetlen környékét veszítette el. Az egri püspökség, valamint a káptalan, a terjedő reformáció, valamint a török fenyegetés hatására székhelyét még a város 1596-os elestét megelőzően, 1566-ban biztonságosabb helyre, Kassára helyezte át.
Eger török kézre kerülése után közel egy évszázadig az oszmán birodalom része, egy vilajetnek (az Oszmán Birodalom legnagyobb közigazgatási és hadszervezeti egysége) a központja volt. Öt szandzsák tartozott hozzá. A (zászló szóból származtatott) szandzsák az Oszmán Birodalom egyik kisebb közigazgatási egysége, a magyar vármegye megfelelője. A vilajet élén a pasa, a szandzsák élén pedig a bég állt.
Az Oszmán Birodalom törvényei nem tiltották meg a keresztény egyházak működését a megszállt területeken, éppen ellenkezőleg a helyi lakosság bizalmának elnyerésére érdekében az oszmán diplomácia által kedvelt színlelés (müdara) módszereit alkalmazva, névleg lehetővé tették a szabad vallásgyakorlást. A hivatalos állaspont szerint nem törődtek azzal, hogy alattvalók milyen vallásúak, csak az adót fizessék meg. A gyakorlatban persze nem ez volt a helyzet, a vallásgyakorlás mértékét mindenütt a helyi hatóságok jóindulata határozta meg.
Az Oszmán előírások szerint a meghódított városokban azonnal hozzá kellett látni a templomépítéshez, így a keresztény templomokat hamar dzsámikká alakították. A mohamedán egyházjoggal (seriat vagy sarija) összhangban a keresztények tulajdonában hagyott templomokban betiltották a harangozást. Szabályozták a vallási szertartások külsőségeit. Nem lehetett új templomokat építeni és a régiek javításait is csak silányabb anyagokból, gyengébb minőségben engedélyezték.Gyöngyös város levéltárának török irataiból maradt ránk a következő adat:”Ali egri beglerbég a hatvani kádihoz.Minthogy a gyöngyösiek omladozó tornyuk kijavítására engedélyt kértek, menjen el Gyöngyösre, a templomot vizsgálja meg, mérje le rőffel s tegyen jelentést, hogy annak alapján kijavítására olyan értelemben, hogy a réginél egy ujjnyival ne legyen se magasabb, se terjedelmesebb, engedély legyen adható.”Minden valószínűség szerint az egri “Istenes Pince” is a templomépítési tilalom kijátszása miatt keletkezhetett.